A hosszu het suru folytatasa

Meg nem is irtam, hogy idokozben megegyeztem Chris-szel, hogy megvesszuk a Ford Explorert. Megengedte, hogy ket reszletben fizessunk es csak azutan, ha megjon a fizetes, de a kocsit mar hamarabb elhozhattuk. Nagyon orultunk neki. Ford Explorer XLT 1994-bol. 4.0 literes V6-os motor!!! Persze nem egy forma-1-es auto, de pakolni lehet bele, a lokharitok is tomor acel (ez meg tenyleg haritja az esetleges lokoket…), ero az van benne. A fogyasztasa kb 19-20 MPG (merfold gallononkent, itt igy merik a fogyasztast, ez kb. 12 liter/100 km, ha jol szamoltam). Raadasul kozben mar lefoglalatuk a masik kocsit is. Egy 2002-es Mercury Sable LS Premium!!! Meg regen Coloradoban egy Sable-t vezettunk es nagyon beleszerlmesedtunk. Akkor az egy 1997-es auto volt, ez annak az ujratervezett valtozata. V6-os motor, 3.0 liter, ha minden igaz 200 LE. Az akkori autonk tobb, mint 5 meter hosszu volt. Szerintem ez sem lesz kisebb. Egyenlore meg nem vehettuk at, de mar nagyon varjuk. Kis kirandulast jelent majd az autoatvetel, meg Cincinatti-ba kell majd elautoznunk erte. Allitolag szep hely, erdemes ott szetnezni. Majd meglatjuk. Remelem nem kiabalok el semmit, de az elojelek szerint jo vetelt csinalunk a Sable-lel, mert a piaci aranak majdnem feleert jutunk hozza. Van egy oldal, csak a ceg dolgozoi szamara, ahol neha-neha ilyen alkalmi veteleket lehet talalni. Hat itt talaltunk ra mi is. Joe kollegam is itt vett autot nem is olyan regen, hasonloan jo aron. Mielott megijednetek, semmi svindli nincs az auto korul. Az ilyen es ehhez hasonlo jo kis vetelek a ceg juttatasa a dolgozok szamara. A napokban peldaul digitalis tevet lehetett a ceges weboldalon rendelni (persze az is csak dolgozok szamara volt elerheto). A teve bolti ara 700 dollar, itt ha jol emlexek 200-ert arultak. A cegekrol jut eszembe: varosunkban van a Chrysler autogyarnak ket uzeme is es a helyi lapban olvastam, hogy hetfotol a kovetkezot vezetik be: a parkolot egy kek vonallal ket reszre osztjak: egy bejarathoz kozeli es egy bejarattol tavoli reszre. Hetfotol, aki nem Chrysler gyartotta autoval jar dolgozni, az csak a kek vonal bejarattol tavolabbi reszeben parkolhat, mig a ceg termekeit vezeto dolgozok szabadon parkolhatnak a parkolo bajarathoz kozeli reszeben. Hat ez is Amerika!!!

Ekozben ha nem is gozerovel, de nezegetjuk az apartmanokat es hazakat. Egyik nap lattunk is egy kis aranyos hazat, ugyanis meg mindig a hazberles az elso preferenciank. Meg is neztuk es a tulaj azt igerte, hogy penteken ad valaszt. Nos penteken hovtak idot kert hetfoig. Aztan vasarnap delutan eppen semmittettunk otthon, amikor csorgott a telefon: a tulaj hivott, hogy mienk a haz, ha meg mindig erdekel minket. Hetfon megyek is megbeszelni a reszleteket es remelhetoleg alairni a papirokat. A hazak kozott ez volt az utolso remenyunk. Az ar rendben, egeszen jo allapotban is volt es kozel is van az irodahoz. Ket saroknyira van. Ha minden jol megy, akkor junius elejen mar koltozhetunk is!

Ez a het is elegge suru volt. A problema, amin hetvegen dolgoztunk kicsit lecsendesedett, bar ez szerintem csak pillanatnyi nyugalom. Viszont kaptunk vissza kicsit nagyobb mennyisegu kiesot, amit le kellett analizalni es erre kaptunk egy kis segitseget. Ez meg nem is lenne kulonleges, de magyar segitseget kaptunk!!! Az egyik kollegam szinten Gyorbol meg tavaly nyar vegen jott ki, ok Michigan-ben laknak, tolunk kb 150 merfoldre. Es o jott segiteni analizalni. Mondanom sem kell, hogy hozta a feleseget is, es termeszetesen nalunk aludtak, nem pedig szallodaban. Napkozben Kornellal meloztunk, a csajok meg addig legalabb tudtak pletyuzni meg vasarolgatni, boltokat jarni. Meg legalabb masfel napig Andinak is volt egy kis segitsege a Karinara vigyazasban. Kornelek kedden este erkeztek es csak csutortokon delben indultak vissza. Tenyleg nagyon orultunk, hogy el tudtak jonni es nalunk tudtak aludni. Ha minden jol megy, akkor ket heet mulva egy hosszu hetvegere jonnek ide megint, akkor viszont mar egy masik magyar parral egyutt (ok szinten Gyorbol kerultek ki, de Detroit melle). Aztan itt en mar izzitom a mexikoi kollegakat, hogy keszuljenek a bulira, ha jon a magyar tarsasag…

A heten elinteztem a biztositast is az Explorerre. Havi 40 dolcsi lesz, viszont muszaj. Biztositas nelkul egy tapodtat sem mehet a dolgozo. J A pentek az egesz heti hajtas utan valamiert nagyon-nagyon nyugisra sikeredett. Szinte semmi hivas nem jott a vevotol, igy mindenki csondes nyugalomba vonult a sajat irodajaban. Faraszto ket het volt mogottunk. En pedig ezt a szusszanasnyi idot kihasznaltam arra, hogy atirassam az Explorert, mert ezt meg mindig nem tettem meg, a szabaly meg ugye szabaly, anelkul se rendszam, se regisztracio. Itt ugyanis a rendszamot veszi meg az ember es azt barmelyik autojara felteheti, mindossze jelentenie kell, hogy most eppen melyik kocsin van rajta. Ez megintcsak valami, ami maskeppen mukodik, mint otthon. Otthon ugye a rendszam az autohoz tartozik. Szoval kaptunk szep uj rendszamtablat is, ami a mienk es csak a mienk.

Szombat megint garazsos vasarlassal telet delelott, delutan pedig telefonalt Daniel, hogy Nancy (Daniel felesege) vett Karinanak ajandekot es jo lenne, ha osszefutnank valamikor, hogy atadhassak. Mivel ok Indianapolis mellett laknak (tolunk kb. 70-80 merfold), mi mar nem akartunk szombat este utnak indulni, ugyhogy javasoltuk a vasarnap delelottot, de Nancy annyira be volt indulva, hogy meg szombat delutan kocsiba ultek es estere ide is ertek hozzank. Karina kapott is 4 vagy 5 kisruhat. Feher meg rozsaszin szinekben. Tenyleg nagyon aranyosak voltak a ruhak is, meg a Danielek, hogy ennyire megkedveltek a kis Karinat. Aztan ha mar igy elvetodtek hozzank, csinalt Andi gyorsan melegszendvicseket, Danielek hoztak egy kis mexikoi kajat, ugyhogy ettunk, a hutoben meg pont volt meg nehany uveg Corona, hat azokat is elpusztitottuk. Kicsit beszelgettunk meg, aztan indultak is haza, mert azert meg csak 1 ora az ut hozzajuk.

Mint most mar minden hetvegen, vasarnap Andi megint kapott egy kis kimenot, ami ez esetben azt jelentette, hogy Karinaval otthon maradtunk, Andi pedig nyakaba vette a varost. Ilyenkor mikor hazaer, mindig mintha kicsereltek volna. Teljesen feltoltodik. Meg is ertem, hogy lefarasztja a kislany egy het alatt. Aztan delutan jott ugye a jo hir, hogy kivehetjuk a hazat, ha meg mindig erdekel minket es hat persze, hogy meg mindig erdekel minket. Igy utolag visszagondolva meg tenyleg jo suru ket het all mogottunk. De sebaj, holnap uj het kezdodik, raadasul a kovetkezo hetvege hosszu lesz, bar ezuttal remelem, hogy csak a pihenesi idot tekintve…

Egy hosszu het

Megint uj het kezdodott es ekkor meg nem is sejtettuk, hogy ezt a hetet meg sokaig emlegetni fogjuk. Hetfon mint egyebkent is mindig, napkozben hazatelefonaltam, hogy minden rendben van-e. Andi mondta, hogy nagyon sir Karina es egesz nap alig eszik. Sokat nagyon nem is kellett mondania, mert hallottam a telefonban, hogy mennyire keservesen sir a kis dragam a hatterben. Gyorsan hivtam is a gyerekorvost, hogy jo lenne ha megnezne. Mivel akinel mult szerdan voltunk szabadnapos volt, az egyik kollegajahoz (egeszen pontosan kolleganojehez) kaptunk idopontot. Oda is mentunk delutan, aki megvizsgalta. Miutan megtapasztalta, hogy mennyire sir a kisgyerek (a szivunk majd megszakadt, annyira uvoltott szegenyke. azt hiszem ha valakit elevenen megnyuznak, az is hasonloan sirhat) es megvizsgalta ugy dontott az a biztos, ha ejszakara bentfogja es elvegeztet nehany vizsgalatot. Ha mar a doki sem merte hazaengedni, akkor elkepzelhetitek mennyire sirt szegenyke. Meg persze egesz nap alig evett, ugyhogy ez is ratett egy lapattal. Mivel a gyerekorvosi rendelo a korhaz egyik szarnyaban van elkulonitve, igy a nover kisereteben atsetaltunk arra az osztalyra, ahol ejszakara benttartottak minket. Ketagyas szobat kaptunk, de mas nem volt a szobaban. A korulmenyekre valo tekintettel pedig ugy dontottunk, hogy mindketten bent maradunk ejszakara. Mar csak azert is, mert tobb vizsgalatot is vegeztek Karinan. Aki latta mar a Veszhelyzet cimu sorozat barmelyik reszet, akkor az nagyjabol mar tudja is, hogy miket. Vervetel, vizelet, roentgen illetve kapott infuziot. Szegenyke az infoziot rogzitendo akkor kotest kapott a kis kezere, mintha be lett volna gipszelve. Olyan kis tehetetlen volt szegenyke ahogyan ott fekudt az agyon. A korhazban egyebkent nagyon kedvesek voltak es ha nem veszem figyelembe miert is voltunk ott, akkor igy utolag visszagondolva az egesz olyan volt, mintha egy szallodaban lettunk volna. Ketagyas szoba sajat mosdoval, agyankent kulon teve, tiszta, rendbe rakott szoba. Peldaul mire atertunk a korhazi reszbe, addigra mar este nyolc is elmult es ekkor mar orak ota se nem ettunk, se nem ittunk, egybol kerdeztek, hogy mit hozzanak: kolat vagy vizet vagy valami mast. Aztan kaptunk szendvicset. Mivel nem voltunk felkeszulve arra, hogy ejszakara is ott kell maradnunk, igy Andinak kellett mellszivo. Azt is hoztak. (erre majd meg kicsit kesobb visszaterek) Elvegeztek az osszes vizsgalatot es kiderult, hogy hala az egnek semmi komoly baj nincsen. Mivel mondtuk, hogy elotte valo nap Karina kakijaban fekete pontokat lattunk, a doki ki akarta zarni, hogy nincs belso verzes. Aztan a verkep is rendben volt es a vizeletvizsgalaton is mindent rendben talaltak. Reggel telefonalt a doktorno, aki este megvizsgalta Karinat, elmondta, hogy minden rendben es a vizsgalati eredmenyeket is, aztan kis ido mulva bejott a dokink (akinel szerdan voltunk), mert hallotta, hogy bent toltottuk az ejszakat es latni akarta, hogy minden rendben van-e. Az egesz szepseghibaja csak annyi volt, hogy utana egesz nap vartunk az ugyeletes orvosra, hogy atnezze a leleteket es megmondja, hogy hazamehetunk-e vagy sem. Vegul delutan fel haromkor engedtek haza minket. Kaptunk egy receptet, amit ki kellett valtanunk a gyogyszertarban, aztan mar mehettunk is haza. A kollegak is sokat segitettek. Meg este jottek a telefonhivasok es uzenetek, hogy mizu, meg hogy ha barmire szuksegunk van, akkor csak szoljunk. Aztan Daniel masnap ebedidoben meg be is jott hozzank, hogy megnezze rendben vagyunk-e. Nagyon jo erzes volt tudni, hogy bar a csaladtagoktol es baratoktol ilyen messzire vagyunk, de egy potcsaladra talaltunk itt amerikaban. Akik veletlenul mind egytol-egyik mexikoiak, de az meg kit erdekel?! Igy kedden termeszetesen nem voltam dolgozni. Furcsa volt, hogy napkozben tevet neztem. Mast ugye nem nagyon tudtunk csinalni. Mivel nem tudtuk mikor jon a doki, nem mertunk menni sehova sem. Szerencsere kedd reggelre Karina mar annyira jol lett, hogy evett is es nagyokat kacagott. Foleg mikor bejott Daniel, hat akkor mar akkorakat kacagott, hogy meg mi is meglepodtunk, nem-e cserelte ki valaki a kisgyereket amig nem figyeltunk egy pillanatra. Delelott meg lazas telefonalasba kezdtem, hogy a biztositasi szamunkat kinyomozzam, ugyanis tudtam ez a “muri” nem lesz olcso. Furcsa, hogy itt ilyenekre is kell gondolnia az embernek, amikor korhazban van. Persze otthon megy a boritekozas es mindig azon gondolkozik az ember, hogy kinek mennyit kell/illik adni, itt ugyan nincsen boritekozas (ami sokkal job erzes), de nagyon furcsa, hogy azon gondolkoztam mennyibe fog kerulne. Mintha tenyleg valami szallodaban lettunk volna. Eppen tegnap jott meg a szamla: 1337 dollar. Igen, egyetlen ejszakaert a korhazban. Es igertem a mellszivoval kapcsolatban, hogy arra meg visszaterek: ugye kerdeztuk a novert, hogy van-e a korhaznak egy mellszivoja, amit az Andi hasznalhatna (Gyorben volt egy szoba mellszovaval, amit a kismamak felvaltva hasznaltak). Aztan kisvartatva visszajott egy vadonatuj szettel. Kerdeztuk, hogy majd kinek adjuk vissza, mire mondta, hogy ez a mienk, megtarthatjuk, ne izguljunk, majd hozzairjak a szamlahoz. Es ekkor esett le a tantusz. Minden, amit eddig nagy kedvesen kinaltak, valoszinuleg, mint egy etteremben, huztak a strigulat. Kave: egy strigula. Kola: ket strigula… Es igy tovabb. Mondanom sem kell, hogy mivel Andi meg este haszaugrott egy valtas ruhaert, el is hozta magaval a sajatunkat, igy erintetlenul vissza is adtuk a vadiuj mellszivot.
Szoval hazamehettunk a korhazbol. Most kerdezhetitek, hogy mi is volt akkor a baja Karinanak. Igazabol senki nem tudta megmondani. Ugy tunt, hogy sok kaki volt a pocakjaban, ami vlaamiert nem tudott kijonni, ez egy kicsit felnyomta a savat szegenykeben, aztan mivel nem tudott kakilni, az anyag belul egyre csak gyult es gyult, aztan ide jutottunk. De a lenyeg, hogy semmi komoly baja nem volt es remelhetoleg ilyen tobbet pedig nem fog szegenykevel elofordulni.
A keddnek ezzel meg nem volt vege. Ne gondoljatok semmi rosszra, a nap hatralevo reszeben kellemesebb elmenyben volt reszunk. Victorekhoz voltunk hivatalosak egy vacsorara. Persze nemcsak mi, hanem a tobbi kollega is. Danielek, Stefanek. Chris es Joe nem tudtak eljonni. Mi is csak azert tudtunk, mert Karina delutanra mar megint a regi volt. Az osszejovetel apropoja az anyak napja volt. Mexokiban ezt fixen majus 10-en unneplik es ez a keedi nap ugye majus tizedik napja volt. Este aztan volt igazi mexikoi kaja, plusz steak, plusz Corona sorok minden mennyisegben!!! Mi elegge faradtak voltunk, ugyhogy nem maradtunk sokaig, de azert igy is nagyon jol ereztuk magunkat.A het tobbi napja lazas munkaval telt. Beutott egy komolyabb problema, amire gyorsan kellet ugrani, Mellette pedig ahogyan ilyenkor lenni szokott (a baj nem jar egyedul) jott nehany kisebb is, szoval nem voltunk munka nelkul. Penteken este kilenc utan mentunk haza es szombaton es vasarnap is az irodaban analizaltunk. Szoval ez a het hetvege nelkul telt el.

Anyak napja es egyebek

Ujabb het kezdodott. Itt mar tobb volt a munka, mar analizalni is kellett, mert befutott egy-ket hiba, amiket gyorsan emg kellett nezni. Szerdara idopontunk volt a kisgyerekkel a gyerekorvoshoz. Sherry (az irodai adminisztrator) ajanlotta. Es mivel nem akartuk, hogy Karina orvos nelkul legyen, hat egy bemutatkozo es egyben kethonapos felulvizsgalatra bejelentkezunk. Raadasul pont erre a napra kaptunk idopontot a kethonapos oltasra is. Az oltast beadhatta volna a gyerekorvos is, de mivel a biztositasi kartyankat meg nem kaptuk meg, igy a vizsgalatot sajat zsebbol kellett fizetnunk es valamiert ugyanaz az oltas, ha a doki adja be kb 150 dollar, mig ha a “Board of Health”-nel adjak be (ez talan az otthoni SZTK-nak felelne meg, de mivel ez meg csak nem is a korhazban van, fogalmam sincs, hogy mi az otthoni megfeloje), akkor 10 dolcsi. Isten hozott Amerikaban! Na de semmi gond, ezen kenyelmetlen felreertesek elkerulesere kell a rendelobe valo megerkezeskor egybol bemutatni a biztositasi kartyat. Ez a rutin felulvizsgalat egyebkent 96 dolcsiba kerult ugy, hogy a zsebbol fizeteskor (igy hivjak, ha nem a biztositod fizeti a szamlat) kaptunk 30% kedvezmenyt. Persze azt tudni, hogy a kisbabaval minden rendben van meger minden penzt, de ha az ember nem figyel, plane ha nincsen biztositasa, akkor konnyen beleszaladhat egy nagyobb kiadasba. A doki egyebkent nagyon kedves volt, mosolygos, mindenfele grafikonokat nyomtatott, amely a kisgyerek fejlodesi gorbejet mutatta (suly, magassag) az ido mulasaval. Mint kiderult magassag tekinteteben a turesmezo kozepen vagyunk, a sulyt tekintve a mi kis husgolyonk a felso hatart surolja. Persze ezt abbol, amilyen jo sulyban van gondoltuk is.
A dokitol ahogyan mar irtam autoztunk is a kethonapos oltasokat megkapni. Erdekesseg, hogy itt egyszerre otfajta oltast adnak be kethonaposan, es ezt megismetlik meg ketszer vagy haromszor kethonaponkent, mig otthon ezeket az oltasokat egyszer kapjak meg a gyerekek es havonta egyet-egyet. Legalabbis Karina egeszsegugyi konyve alapjan. Hogy melyik a job, azt nem tudom, viszont az oltasok fajtajat tekintve nincsen nagy kulonbseg. Talan annyi, hogy itt nem adnak be egyet, amit otthon mar egyhonaposan megkapnak a gyerekek.
A het vegen megerkezett a hitelkartyank!!! Nagyon orultunk neki, ugyanis keszpenztartalekaink kezdtek kimerulni, mar csak azert is, mert nem szamitottunk arra, hogy az orvosnal ennyit kell majd fizetnunk. Raadasul ez azert nagy szo, mert ez azt jelenti, hogy a “credit history”-nk elfogadhato szinten van es ezt meg a coloradoi egy evnek koszonhetjuk. Mint annyi minden mast meg… Igen, a credit history itt egy nagyon fontos dolog, de az ordogi kor itt is elojon. Ahhoz, hogy hitelt kapjal vagy hitelkartyat, ahhoz az kell, hogy jo legyen a credit history-d. Az viszont akkor jo csak, ha a hiteleidet szepen rendben mindig visszafizetted, nem kestel a reszletekkel, stb. Na de hogyan fizessel vissza mindent idoben, ha nincs credit history-d es nem kapsz hitelt, amit visszafizessel. Persze a helyzet nem ennyire eselytelen, csak az idekoltozott kulfoldieknek szep lassan kell felepiteniuk mindazt, amit az amerikaiak. Ez azt jelenti, hogy sok-sok honapig rendesen fizetik a szamlaikat (telefon, viz, gaz, stb.), rendszeresen jon a fizetes kethetente a bankszamlara. Aztan mar egeszen jo esellyel palyazik a szamlavezeto bankjanal egy minimalis hitelkeretu hitelkartyara. Aztan ha azt rendesen visszafizeti, akkor ott novelik a hitelkeretet, esetleg mar tud reszletre venni egy kocsit, aminek szinten szepen fizeti a reszleteit es igy tovabb. Ne izguljatok, miota megkaptuk a hitelkartyat, azota nagyon szorgalmasan epitjuk a mi credit history-nkat. :-)
Egyebkent erdekes, hogy a hitelkartyank mar megerkezett, de a debit kartyank meg nem. Na igen, ez megint egy erdekes dolog, ami otthon egy picit maskeppen van. Itt ha megnyitod a bankszamladat, akkor azt ugy hivjak, hogy checking account. Es ehhez tartozik az un. Debit kartya, ami ugyanugy lehet VISA vagy Mastercard. Otthon aki kap bankkartyat a szamlajahoz, az ezzel egyenerteku. Amit koltesz, azt automatikusan a szamladrol vonjak le. Aztan a bankszamlahoz altalaban tartozik, vagy lehet igenyelni egy un “savings account”-ot, amin a megtakaritott penzedet tarthatod. Ehhez nem fersz hozza bankkartyaval, csak az interneten bejelentkezve vagy a bankba ha bemesz. Az itt tartott osszegre valamilyen kamatot is fizet a bank, ami ugyan nem eri el a lekotott betetek osszeget, de tobb attol, mintha csak all a szamladon a penzed. Aztan ezen kivul ha van hitelkartyad, akkor ahhoz tartozik a “credit line”. Hat igy roviden ennyit az amerikai bankrendszerrol. Ami meg nagyon tetszik itt, hogy az internetes hozzaferes a szamladhoz itt automatikusan jar, a postan kikuldott kartyadat te aktivalod telefonon keresztul. Eleg konnyen lehet intezni az ilyen ugyeket. Vegul is nekik az a lenyeg, hogy rajtuk keresztul koltsed a penzedet.A hetvegen ha jol emlexek, akkor a szokasos garazsos korbejarason kivul semmi emlitesre melto dolog nem tortent. Vasarnap Andit elengedtuk egyedul maszkalni es boltokat jarni, hogy feltoltodjon egy kicsit az egesz heti Karinazas utan. Addig en a kis dragaval elautoztam az egyik parkba, ahol setaltunk egy nagyot. Kicsit furcsa volt az elejen, hogy csak ketten voltunk, de aztan egeszen belejottunk, Karina el is aludt, ugyhogy igazabol csak nyugisan koroztem. Kozben meg egy erdekes kulonbseg: nagy buszken telefonaltam haza, hogy seikerult nem elfelejtenem az Anyak napjat, itt ugyanis ezen a vasarnapon (majus 8.) unnepeltuk. Erre kiderult, hogy otthon mar egy hettel korabban volt anyak napja. Ami igaz is, hiszen otthon az mindig majus elso vasarnapja. Azert delutan egy kosza otlettol vezerelve meghivtuk magunkat Andival anyak napja alkalmabol egy bufe rendszeru etterembe. (befizetsz ebben az esetben 9 dolcsit fejenkent), aztan annyit eszel es iszol, ami beled fer. Kicsit eltevesztettuk a napot, ugyanis nemcsak nekunk jutott eszunkbe ez a remek otlet. Mire az etteremhez ertunk, mar tudtuk mi var rank: kint allt a sor vege az parkoloban. Sebaj, kivartunk a sorunkat es miutan jol teleettuk magunkat amolyan jo magyar modra (annyit ehetsz, amit birsz, ugyhogy egyel, amig csak beled fer). Ha lett volna egy etelhordo nalunk… :-)

Elso munkahetem

Lustasagombol kifolyolag visszaemlekezesbol probalom meg ezt a hetet es a kovetkezo kettot is osszefoglalni az utokor szamara. Hogy rohan az ido! Ma mar majus 22 van. Na mindegy, de errol majd kesobb.
Szoval ez volt az ittartozkodasunk masodik hete, viszont az elso olyan het, amit mar hivatalosan itt dolgoztam. Hetfon reggel nyolcra mar bent is voltam az irodaban, ahogyan kell. Termeszetesen az elozo heten frissen kapott “cegnevazsebnelbelehimzett” ingemben, a frissen arleszallitason vasarolt “amerikaneres” nadragomban. Nagyon jo erzes volt bemenni a sajat irodamba… Ha belegondolok, hogy Gyorben eloszor vagy nyolcvanan osztozkodtunk egy hatalmas termen, aztan valamelyest javult a helyzet, mert utana mar csak hatan voltunk egy nagyobb meretu irodaban, itt viszont mindenkinek sajat irodaja van es ez alol tesztett, nem tetszett, en sem voltam kivetel. Hiaba, megszoktam, hogy pofoz az elet.
Uj laptop, nem uj, de jo allapotu mobiltelefon, egy kitakaritott iroda, segitokesz kollegak. Minden, ami egy jo kis kezdeshez kell. Meg nem is irtam, de jovetelemmel tovabb nemzetkozisedett az iroda: immaron ket amerikai, ket mexikoi, egy nemet es egy Magyar dolgozik itt. Lassan olyanok vagyunk, mint egy szabadnapos nemzetkozi urallomas.
Ahogyan elso munkanaphoz illik el is mentunk egy kozeli helyre kajalni egyet, ami utan ugy tele lett a hasunk, hogy komoly erofeszitesbe kerult egyaltalan ebren maradni. J
A het tovabbi resze lazas treningekkel telt, amire valamilyen kulonleges okbol volt idonk Victorral. Ezen a heten nem rangattak allandoan at a vevohoz mindenfele problemaval.
Aztan megegyeztunk abban is, hogy egyenlore nem mutatnak be engem hivatalosan, elkerulendo, hogy ha mar tudjak, hogy hivatalosan is dolgozok, akkor engem is lerohanjanak kerdesekkel. A hivatalos bemutatast jovo hetfore terveztuk.
A heten meg intezkedtem egy kicsit a szemelyes dolgokkal kapcsolatban: megnyitottam a bankszamlankat, kozben eletre keltettem azt,a mit meg Coloradoban hagytunk hatra, meg neztunk nehany autot. A kollegak nagyon rendesek, probalnak segiteni. A fonokom (Chris) szolt, hogy van egy regi Ford Explorerjuk, amit ha akarunk elad nekunk aron alul, mivel neki amugy is csak a garazsban foglalja a helyet. Victor eppen ezzel a kocsival jart a heten, mivel az o autoja pont szervizben volt, igy termeszetesen ki is probaltam. Nem rossz, de azert volt meg egy-ket masik auto, amit meg akartam nezni, igy ezt az ajalatot eltettem talonba.
Mas kulonleges dologra mar nem emlexek, hogy tortent volna. Hetvegen termeszetesen “garazs-szelen” voltunk szombaton reggel. Ja es egy dologban pontositanom kell magma: a hetvegi ujsagok dragabbak, mint a hetkoznapiak. Hetkoznap egy-egy szam ha boltban vesszuk, akkor 50 cent, a hetvegi pedig a helyi lapbol (Kokomo Tribune – kisebb peldanyszam, kisebb regionak) 1,25 dolcsi, az Indianapolis Star (nagyon brutal a vasarnapi szama, bedurran a bicepszem mire kigyalogolok vele a benzinkutrol a kocsiig) 1,75.Vasarnap kis kirandulast tettunk az allam fovarosaba Indianapolisba. En eddig Indianapolisrol egyetlen dolgot tudtam: itt rendezik minden evben az Indy 500 autoversenyt. Ez egyebkent iden a majus 21-i hetvegen lesz. Az igazat megvallva nem vartunk sokat ettol a kirandulastol. Gondoltuk majd miutan atautozunk a lerobbant kulvaroson, bejutunk a semmi kulonlegessel nem rendelkezo belvarosba, amit megnezunk, aztan ennyi. Na ehelyett az ut, amin bevezettunk a belvarosba a – mint utolag megtudtuk – varos legelokelobb negyeden vezetett keresztul. Jobbra balra akkora hazak, helyenkent kastelyok, amilyeneket tenyleg csak a csilli-villi filmeken lattunk. Nem hazudok ha azt irom, egy ido utan mar szedultem, mert nem gyoztem a fejemet kapkodni balrol-jobbra, meg jobbrol-balra. Beerve a varoskozpontba jott a kovetkezo kellemes meglepetes: van egy hatalmas emlekmu a varos kozepen, korulotte korforgalom, mindenfele nyugis uzletek, stb. Szoval nagyon jol ereztuk magunkat. Az egyetlen kellemetlen dolog az eros szel volt. Viszont ha neha elobukkant a nap a felhok mogul, akkor nagyon jo ido volt. Biztosan vissza jovunk ide majd maskor, amikor meg jobb ido lesz.

Az elso het vege

Ma reggelre megjott a feher aldas. A tegnapi hoszeru valamirol kiderult, hogy nem mas, mint ho. Ha nem is tobb centi, de annyi esett, hogy mindent vekonyan beboritott reggelre. Mivel a honak megfeleloen, a levego homerseklete sem volt sokkal magasabb a fagypontnal, teli ruhaink meg ugye nem nagyon voltak, hat szabad akaratunkbol ugy dontottunk, hogy az egesz napot itthon toltjuk. Es igy is tettunk, majdnem... :-) Nagyon erdekes volt. Kabeltevenk, meg internetunk ugye meg mindig nincsen, egy DVD filmunk sincs, de van egy HVG-m meg otthonrol, meg a National Geographic ujsag es persze hetvegere vettem ket helyi ujsagot is, csak hogy legyen mit olvasgatni. Raadasul amit tudni kell az itteni napilapokrol: a vasarnapi szamuk az sokkal-vastagabb a hetkoznapiaknal illetve ezzel egyutt adnak egy nagy adag prospektustcsomagot is. (mint otthon a postaladaba bedobalt Tesco, SPAR, stb. szorolapok), csak itt ezeket nem a postaladaba dobaljak be, hanem gusztusos csomagba tekerve a helyi napilapokkal egyutt adjak. Termeszetesen ettol meg nem lesz dragabb az ujsag, csak sokkal vastagabb. Raadasul jo nagyon ez a trukk: vasarnap van a boltokban akciovaltas, a vasarnapi napilappal a reggeli kave melle megerkezik az allampolgarokhoz (es nem allampolgarokhoz) a legujabb akcios ajanlatok gyujtemenye, atlapozgatod, aztan mivel vasarnap van (este hatig-hetig nyitva is vannak az uzletek, kiveve, amelyik ejjel-nappal nyitva van), hat tobb, mint valoszinu, hogy el fogsz gurulni es megnezed szemelyesen. Na es mi is igy tettunk. Mondtam, hogy probalunk beilleszkedni... :-) Aztan a csomagtartot megpakolva hazajottunk. Meg szerencse, hogy nagyon hideg volt, mi lett volna, ha nincs nagyon hideg. Es ezzel veget is ert a legelso hetvegenk itt Indianaban.

Az elso hetvege

Eljott az elso szombat! Es ha szombat, akkor garazs szel (garage sale). Meg a colorado-s idokben sokat jartunk igy vasarolni, gondoltuk itt a nagyon kituno alkalom, hogy ezt a nemes hagyomanyt itt Indiana-ban is apoljuk. Ennek megfeleloen Andi mar penteken este berajzolta a helyeket a terkepen az ujsaghirdetesek alapjan (a penteki napilapban mar gondosan meg vannak hirdetve a hetvegi garazs szelek), amiket meg akar latogatni. Melle meg nehany kiado hazat is beirt, hogy egy kalap alatt azokat is megnezzuk. A mai napon nem volt valami jo a termes. Szinte semmit sem vettunk (egy-ket aprosag a babanak, meg egy kavefozo 2 dolcsiert), viszont lattunk egy-ket egesz jo hazat. Eddig ugyanis barmelyik kiado hazat neztuk meg a 400-500 dollaros kategoriaban, az mind olyan kornyeken volt, hogy nem szivesen allitottam volna le az autot egy percre sem, nem hogy kiszalljak a kocsibol. Raadasul a hazak is igen ramaty modon neztek ki. En nem tudom, hogy ezeket a tulajdonosok kiknek akarjak kiadni. Bizonyara vakoknak, mert epeszu ember ilyen hazakba ilyen kornyeken nem koltozik be.
A kis Karina nagyon jol viseli a valtozasokat. Rajottunk, hogy a varosi autokazast kevesbe birja, viszont ha az autopalyan megyunk, akkor pillanatok alatt bealszik. Meg az is lehet, hogy autoversenyzo lesz belole. Vagy kamionos. Karina ugy nez, ki, hogy az utazas utan az idoeltolodas ellenere mara mar nagyon szepen beallt. Este nyolc korul furdes, utana jo sokaig alvas, ejszaka kozepen valamikor egy ebredes, kajcsi, aztan alvas tovabb. Tenyleg nagyon jol viseli. Napkozben van egy kb 1 oras "hiszti-menet" ugy del korul (ez otthon delutan 4 es hat kozott volt), de ezt leszamitva nagyon jo kislany. Osszetehetjuk a kezeinket meg aminket meg ossze tudjuk tenni, mert szenvedhetnenk szegenykevel sokkal tobbet is. Raadasul miota megkapta a beka alaku szines fekvoszonyeget, azota egyedul is sokkal jobban el van. Szeret azon fekudni, meg jatszani a raakasztott szines figurakkal. Raadasul a kisbekan kitolti a benne rejlo agressziot, allandoan azt pufoli. Szegeny beka…
Delutanra az ido teljesen elromlott, nagyon hideg lett es mintha ho is esett volna. Szinte hihetetlen, hogy hetkozben meg 20 fok felett volt a homerseklet, ma pedig fagypont korul. Meg szerencse, hogy a teli ruhaink a hajos csomagban jonnek, ami majd ugy junius kozepen erkezik meg…

Negyedik nap

A penteki nap negative elmenye a kovetkezo volt: miutan szerda ota nem hivtak vissza a kabelteve es az internet miatt, kisse turelmetlenul hivtam immaron ki tudja hanyadszor a nocit, aki a hetfoi lakasatadast is olyan kitunoen leszervezte. Na sikerult is vele beszelnem, majd ismet megigerte, hogy majd mindjart visszahiv, hogy mizu. Ehelyett egy gyorsbeszelo csavo telefonalt, aki szinten erdeklodott, hogy akkor most mi is van a kabeltevevel es az internettel. Kerdezte, hogy nincs jel egyaltalan falban levo csatlakozoban? Mire elmagyaraztam neki, hogy a gond ott kezdodik, hogy egy fel centi kabelem sincs, amivel a fail csatlakozohoz hozzakossem a tevet. Na erre dobott egy hatast (szinte hallottam a csorompolest a hatterben). Azt mondta nehez ugy lesz, de meglatja mit tehet. Ekkor mar rosszat sejtettem. Aztan vartunk, vartunk es vartunk, sehol semmi. Mivel meg mennunk kellett bevasarolni, hat gondoltam felhivom a nocit, hogy most akkor mi a helyzet, mert ha ma sem jonnek, akkor semmi ertelme itthon ulni. Nos sajnalkozva elmondta, hogy leghamarabb csak kedden tudnak kijonni. Szuper!!! Itt ulunk a vilag talan legfejlettebb orszagaban, mar egy hete internet es kabelteve nelkul. Meg a vegen kenytelen leszek olvasni estenkent!!! Na majd tulelem valahogyan. Cserebe felajanlottak, hogy 25 dolcsiig kifizetik ha kolcsonzok filmeket. Na legalabb valami kis aprosag, ha mar ennyire leszivattak minket. Ezzel a novel nagyon nem vagyok megelegedve.
Delutan autokaztunk a varosban. Nezegettunk kiado hazakat illetve autot. Az egyik helyen ki is probaltam egy 2001-es Dodge Intrepid-et. Nagyon ugy nez ki, hogy itt ilyen lesz a csaladi autonk. Egyebkent itt rengeteg szaladgal ebbol a tipusbol. Meg van tobb, mint 3 hetunk. Hogy talaljunk kocsit magunknak, de azert jobb mar idoben elkezdeni nezelodni, mint az utolso pillanatban kapkodni. Egyebkent nem volt rossz a kicsike, raadasul hatalmas a csomagtartoja, ami nekunk ugye alapkovetelmeny. Viszont a 2,7-es motorja nem volt valami nagy az automata valtohoz es a hatalmas kasznihoz kepest. Sebaj, elsonek nem volt rossz, raadasul olvastam, hogy az Intrepid-eket aruljak 3 literesnel nagyobb motorokkal is. Remelem hamarosan kiprobalhatok egy olyat is…

Harmadik nap

Mara sikerult a ket legfontosabb dolgot rendbe tenni (lakas es kocsi) es tobb uj felfedezessel is gazdagabbak lettunk. Peldaul van nehany kapcsolo a hazban, amirol fogalmunk sincs, hogy mit kapcsol. Eszembe is jutott a Jobaratok cimu sorozat egy resze, amiben hasonlo rejtellyel kuzdottek a foszereplok. Aztan a garazsajtot annak ellenere, hogy meg kedden bejelentettem, senki nem csinalta meg, raadasul meg mindig nincs kabeltevenk illetve internetunk. A normal telefonvonal legalabb mar mukodik. Ez azt jelenti, hogy helyi hivasokat mar indithatunk (ezek ugye itt ingyen vannak), de masra nem tudjuk hasznalni. Megprobalunk majd intezni tavolsagi hivast is itthonra, de ez tutira idobe fog telni. Meg gondolom penzbe. (3 evvel ezelott 150 dolcsi letetet kellett fizetni) Napkozben beszelgettem Sherry-vel (o amolyan mindenes itt az irodaban), hogy ajanljon nekunk gyermekorvost, meg nogyogyaszt, de aztan ra kellett, hogy jojjunk itt ez nem is olyan egyszeru. Azzal tisztaban voltam, hogy biztositas nelkul nehez lesz, de arra nem szamitottam, hogy aprilis 25 elott (ez a hivatalos kezdesi datumom) nem tudunk ez ugyben lepni semmit sem, arra nem. Az ok pedig a kovetkezo. A biztosito csak akkor fizet az orvosi ellatasert, ha olyan orvoshoz jarsz, amelyikkel neki megallapodasa van. Tehat ehhez tudnunk kellene, hogy milyen biztositasunk van, melyik boztositonal. Ez viszont szeretett cegunk eseteben nem egyertelmu, mert tobbfele biztositasi csomag kozul lehet valasztani, amit a ceg internetes oldalara bejelentkezve mindenki megtehet sajat maga igenyei szerint. Viszont ide a bejelentkezeshez kell a dolgozoi azonosito szam, ami nekem itt meg nincsen, remelhetoleg hetfon mar lesz ilyenem. Tehat osszefoglalva: mivel nincs dolgozoi azonositom, igy nem tudok belepni, hogy kivalasszam a nekunk leginkabb megfelelo biztositast, igy azt sem tudom megnezni, hogy mely orvosok kozul valaszthatok, igy az orvossal sem tudunk beszelni. Tudjatok meg kovetni? En lassan mar nem…

A masodik nap

A mai nap nagy feladata volt elintezni, hogy a berelt auto meg nalunk maradhasson egy honapig. Del korul bevagtattunk az irodaba csaladostol. Andi es a kis Karina elmentek egyedul felfedezni a helyi Wal-Mart-ot (ez az itteni Tesco), addig en az irodaban maradtam. Tettem-vettem, megerkezett idokozben a laptopom mindenfele kiegeszitovel, raadasul a kollegak addigra mar a nekem szant helyseget is kipakoltak. Ja, meg nem mondtam? Itt sajat irodam lesz!!! Akarcsak a tobbieknek. Igaz, hogy hely szukeben van az iroda es igy az en irodam az egyetlen, aminek nincs utcara nezo ablaka, de innen szep a gyozelem, innen lesz szep feltorni!!! Mivel az irodat a Semiconductors es APM kollegak egyutt pakoltak ki nekem, mi sem volt egyertelmubb, hogy ezt a gyumolcsozo partneri kapcsolatot egy kozos ebeddel erositsek tovabb. Es ekkor erkeztem emg en. A legjobb idozites!!! El is mentunk kajalni. A kaja egeszen jo volt, kulonleges kiszolgalassal. A kiszolgalas kulonlegesen csiga lassu volt. Kb egy orat vartunk, mire minden megkaptunk, pedig semmi kulonlegeset nem rendeltunk. Mondanom sem kell, hogy mire visszertunk az irodahoz, Andiek mar ott vartak. Ugyhogy meg egy-ket gyros telefon, aztan hazarepitettem oket, en pedig vissza az irodaba, ugyanis Daniellel innen mentunk a repterre, hogy rendbe tegyuk a berelt kocsi koruli dolgokat. Sikerult is, a dolog szepeseghibaja csak annyi volt, hogy este fel kilenc utan ertem haza. Egybol a magyarorszagi mindennapok jutottak eszembe, hogy milyen gyakran ilyen keson jartam haza. Hatha itt kicsit maskeppen lesz. Otthon Andi azzal fogadott, hogy a delutan folyaman latott ket autos uldozest is az utcankban. Pedig olyan nyugodt kornyeknek nez ki. Tenyleg, a kornykerol meg annyit, hogy (aggodasra hajlamos ismerosok a kovetkezo ket sort ugorjak at) egy hatalmas javito-nevelo kozpont (= borton) van a kozelben. Van is az ut mellett mindenfele tabla, hogy nehogy megallj, meg felvegyel barkit is az autodba. Mondjuk a nem megallast nem tudom hogyan lehet kivitelezni a lakasban. Azert biztos, ami biztos, van itt meg az Amerikai Legieronek is egy legibazisa illetve egy kis park, benne kiallitva mindenfele regi repulo (majd ha jo ido lesz elmegyunk oda aztan csinalok kepeket), szoval nem egy kihalt kornyekrol van szo.

Az elso nap

Felebredtunk, aztan kiszurtunk egy elelmiszeruzletet szemben az ut masik oldalan. Csak remenykedtunk benne, hogy nyitva van, mert nem volt nagy tolongas elotte. Aztan kiderult, hogy nyitva van, de mivel bent sem tapostak egymast az emberek (rajtunk kivul nem sok vasarlo volt bent), hat ezert tunt ugy kivulrol, hogy zarva van az egesz epulet. Innen megint elautoztunk a hazhoz, ahol immaron nyitva volt a kozponti iroda. Felvettuk a kulcsokat es nehany perc mulva mar bent voltunk kisgyerekestol, borondostol, frissen vasarolt kajastol, stb. Kipakolas, zuhany, reggeli. Mar nagyon hianyzott. A haz maga nem rossz. Ez egy nagy terulet, amit egy ceg beepitett sorhazakkal. Mindegyikhez tartozik garazs, de maguk a hazak termeszetesen kulonbozo elrendezesuek, felszereltseguek. A mienk enyhen butorozott (majd meglatjatok a fenykepeken, hogy miert), harom haloszobas, 1 furdoszobas. Itt igy rendszerezik a lakasokat, hazakat. Ha azt mondjuk, hogy harom haloszobas, akkor az azt jelenti, hogy harom szoba + nappali. Nappali az alap. Egesz jo, csak tenyleg lehetne benne tobb butor meg foleg konyhai eszkoz. A tanyerokat es labasokat nem vittek tulzasba. A lenyeg, hogy kezdenek a dolgaink alakulni. Mondjuk a garazsajtot nem sikerult kinyitnom, mert belulrol el van torve egy csap rajta, ugyhogy kivulrol nem lehet kinyitni, de ugy dontottem, hogy pozitivan fogom fel, igy azt irom, hogy betoresbiztos a garazsajtonk. A sutonk egy kulon tudomany, szerintem kulon daru kellett, hogy beemeljek ide, vagy inkabb kore epitettek a hazat. A huto pedig amolyan atlag amerikai meretu, egyszoval: hatalmas!!! Most, hogy ilyen jol berendezkedtunk, elindultunk az irodaba lejelentkezni, hogy megerkeztunk epsegben. Mivel del volt mire odaertunk, mar mindenki idegeskedett, mert tudtak, hogy hetfon kora este megjottunk es kedden delben meg nem voltunk sehol sem. Probaltak hivni az otthoni szamainkat, de mivel azokat le kellett adnomk otthon, igy hiaba hivtak. Szoval kellemes fogadtatas, hogy megerkeztunk, mindenki megcsodalta a kis Karinat is. Ilyen boldogan sem mentem meg a munkahelyemre! Aztan hogy sikeresen lejelentkeztunk, meg hazatelefonaltunk, kaptam nehany papirt, amit ki kellett toltenem, meg kaptam egy inget, amibe bele van himezve szeretett cegem neve!!! Nagyon kiraly!!! Hiaba, mar most lathato a kulonbseg a magyar es az amerikai leanyvallalat kozott. Innen pedig elindultunk felderiteni a kornyeket illetve venni nehany dolgot, amire meg szuksegunk volt mindenkeppen. Target, Wal-Mart. Mindenhol nemi USD elkoltese utan egeszen tele lett a csomagtarto. Vettunk vezetek nelkuli telefont 5,95-ert. Nem volt szivunk otthagyni ennyi penzert. Meg hat amugy sem volt telefonkeszulek a lakasban. Aztan haza (most akkor hol is van a haza?), otthon pedig az elso amerikai fozest is megejtettuk. Ez igy egy kicsit nagykepuen hangzott, Andi fozott. A kornyekkel kapcsolatban, ahol lakunk eszembe jutott egy dolog, amit nem emlitettem: elso este, mikor kerestem az irodat, akkor megszolitottam ket bennszulottet, hogy merre kell menni, aztan kiderult, hogy egyikuk egyaltalan nem, a masik pedig alig-alig beszelt angolul. Ha itt laknank meg egy-ket evig, akkor lehet a kisgyerek hamarabb szolalna meg spanyolul, mint angolul…

Nagy utazas

Eljott a nagy nap!!! Ebredes reggel, fel hat korul. A gepunk 10:30-kor indul Becsbol, de legalabb harom oraval az indulas elott kint kell lennunk a repteren. Legutobb, mikor egyedul utaztam, ugyanezzel a jarattal akartam menni. Akkor ket oraval az indulas elott nem volt eleg kint lenni a repteren, mar nem fertem fel a gepre. Talan majd most. A tervezett utvonal: Becs-Washington-Indianapolis. Indianapolisban felvesszuk a berelt autot, majd elvezetunk Peru-ba. Ez Indianapolistol meg kb 70 merfold.
Szoval az ebredes konnyen ment, a zabszem es az a bizonyos testnyilas mar regen nem kompabitilisek egymassal… Hiaba, azert csak izgulunk egy picit. Az autoba mar tegnap este bepakoltunk. Sogor visz minket. Eloszor azt gondoltam be sem fogunk ferni, de a vegen kellemes meglepeteskent ert, hogy mindennek es mindenkinek jutott hely. Hej! Ket nagy borond, ket kicsi, mint kezipoggyasz, egy kisebb taska a kisbaba dolgaival, egy babakocsi es egy hordozo. Jelenleg ez minden cuccunk. A tobbit mar viszik kisebb reszben repulovel, nagyobb reszben hajoval. Szombaton volt a koltozteto ceg. Szoval fel het korul mar az M1-esen tapostuk a kilometereket es terv szerint meg is erkeztunk a becsi repterre. Sokkal jobban szeretek innen repulni, mint Ferihegyrol. Megerkezni pedig meg inkabb. Nincsenek jo emlekeim a ferihegyi vamosokkal kapcsolatban. Egeszen pontosan csak rossz emlekeim vannak. Na megerkeztunk a repterre es minden OK. A tengerentuli jaratokra fenntartott sor ures, egy-ket ember lezeng. Ugyhogy rekord ido alatt be is csekkoltunk. (Milyen szep magyar szo!) Bar nemi trukkozest kellett vegrehajtanunk. Tul neheznek talaltak a kezipoggyaszainkat. 12 es 14 kilo a megengedett 9 helyett. De megoldottuk. Viszont kozoltek, hogy nincs az az isten, hogy mi a babakocsit felvigyuk a repcsire. Szoval fel kellett addnunk azt is csomagkent. Na ezutan elkoszontunk Jocotol aztan elindultunk a gepunk szamara kijelolt kapu fele. Mivel igy volt vagy masfel orank a gep indulasaig, leultunk a varoteremben. Gyorsan letudtuk az elso repteri etetest es pelenkacseret, aztan mar sorakozhattunk is a biztonsagi ellenorzeshez. Termeszetesen az utlevelemet oda-vissza atneztek vagy tizenotszor, de vegul felengedtek a gepre. A kisgyereknek koszonhetoen eleg jo helyen ultunk, a legelso sorban, elottunk senki, nagyobb hely a labaknak, stb. Kaptunk specialis hordozot az utra, amit biztonsagosan lehetett rogziteni. A kisgyerek nagyon jol viselte az utata, tenyleg le a kalappal elotte. A 9 oras ut utolso egy orajat viselte csak nagyon nehezen, de az is lehetett volna sokkal rosszabb. Aztan megerkeztunk Washingtonba. Itt kellett hivatalosan belepnunk az orszagba, atesni a vamvizsgalaton, stb. Na az utlevelellenorzesnel kilometeres sorok, levego semmi, csak tomeg… Egy darabig turt Karina, aztan ugz gondolta, hogy o mar eleget vart itt es razenditett. De nem am csak ugy pityergett, hanem egy jol atgondolt tonusvaltas utan “faba szorult fereg” uzemmodban uvoltott. Ennek meg is lett az eredmenye, nehany joszivu vagy esetleg erzekenyebb fulu emberke eloreszolt a bevandorlasiaknak, hogy elore jonnenk a kisbabaval. Az utlevelellenorzesnel egy darabig turelmesen hallgatott, de aztan azt is megunta a kis dragam, ugyhogy itt is a vegen gyorsan vegeztunk. Aztan felevttuk a csomagokat (mert azokkal kell atmenni a vamon), aztan feladtuk oket Idianapolis fele, mi pedig elindultuk a kovetkezo repulo fele. Meg mondjak, hogy haldoklik a repuloipra itt az USA-ban. Ha itt annyian repultek, a varo tele volt emberekkel, rengeteg kis gep szallt fel. Ha ez itt a doglodes, akkor orulnek, ha Magyarorszagon igy doglodne minden… Ez az ut mar egeszen gyorsan elment es mar kezdtuk azt hinni, hogy tul vagyunk a nehezen, amikor odaballagtam a kolcsonzohoz, hogy felvegyem a berelt autot. Mint kiderult, ok ra akartak terhelni az egy honapi berleti dijat a hitelkartyamra. Ez persze nem sikerult nekik es mivel ceges hitelkartyam nem volt igy abban maradtunk, hogy ket napnyi dijat raterhelnek a kartyamra, aztan annyi idom van, hogy valakivel visszamenjek es tisztazzam a helyzetet. Jol van, gondoltam sebaj, nem mehet minden olyan siman, mint eddig. Kb masfel oranyi autozas utan elertunk Peru-ba, ahol az ideiglenes szallasunk van. A dolog szepseghibaja csak az volt, hogy senki nem vart rank a haz kulcsaval. Ennek megfeleloen bar megtalaltuk a hazikot, be nem jutottunk. Telefonunk ugye nem volt, igy hat ugy dontottunk az ejszakat egy hotelben toltjuk. Igy is tettunk, ugyhogy 62 dolcsival megkonnyitett penztarcaval egy ora mulva mar bekesen aludtunk is. De megerkeztunk Kokomo-ba, eletunk uj fejezetenek helyszinere…