A hosszu het suru folytatasa

Meg nem is irtam, hogy idokozben megegyeztem Chris-szel, hogy megvesszuk a Ford Explorert. Megengedte, hogy ket reszletben fizessunk es csak azutan, ha megjon a fizetes, de a kocsit mar hamarabb elhozhattuk. Nagyon orultunk neki. Ford Explorer XLT 1994-bol. 4.0 literes V6-os motor!!! Persze nem egy forma-1-es auto, de pakolni lehet bele, a lokharitok is tomor acel (ez meg tenyleg haritja az esetleges lokoket…), ero az van benne. A fogyasztasa kb 19-20 MPG (merfold gallononkent, itt igy merik a fogyasztast, ez kb. 12 liter/100 km, ha jol szamoltam). Raadasul kozben mar lefoglalatuk a masik kocsit is. Egy 2002-es Mercury Sable LS Premium!!! Meg regen Coloradoban egy Sable-t vezettunk es nagyon beleszerlmesedtunk. Akkor az egy 1997-es auto volt, ez annak az ujratervezett valtozata. V6-os motor, 3.0 liter, ha minden igaz 200 LE. Az akkori autonk tobb, mint 5 meter hosszu volt. Szerintem ez sem lesz kisebb. Egyenlore meg nem vehettuk at, de mar nagyon varjuk. Kis kirandulast jelent majd az autoatvetel, meg Cincinatti-ba kell majd elautoznunk erte. Allitolag szep hely, erdemes ott szetnezni. Majd meglatjuk. Remelem nem kiabalok el semmit, de az elojelek szerint jo vetelt csinalunk a Sable-lel, mert a piaci aranak majdnem feleert jutunk hozza. Van egy oldal, csak a ceg dolgozoi szamara, ahol neha-neha ilyen alkalmi veteleket lehet talalni. Hat itt talaltunk ra mi is. Joe kollegam is itt vett autot nem is olyan regen, hasonloan jo aron. Mielott megijednetek, semmi svindli nincs az auto korul. Az ilyen es ehhez hasonlo jo kis vetelek a ceg juttatasa a dolgozok szamara. A napokban peldaul digitalis tevet lehetett a ceges weboldalon rendelni (persze az is csak dolgozok szamara volt elerheto). A teve bolti ara 700 dollar, itt ha jol emlexek 200-ert arultak. A cegekrol jut eszembe: varosunkban van a Chrysler autogyarnak ket uzeme is es a helyi lapban olvastam, hogy hetfotol a kovetkezot vezetik be: a parkolot egy kek vonallal ket reszre osztjak: egy bejarathoz kozeli es egy bejarattol tavoli reszre. Hetfotol, aki nem Chrysler gyartotta autoval jar dolgozni, az csak a kek vonal bejarattol tavolabbi reszeben parkolhat, mig a ceg termekeit vezeto dolgozok szabadon parkolhatnak a parkolo bajarathoz kozeli reszeben. Hat ez is Amerika!!!

Ekozben ha nem is gozerovel, de nezegetjuk az apartmanokat es hazakat. Egyik nap lattunk is egy kis aranyos hazat, ugyanis meg mindig a hazberles az elso preferenciank. Meg is neztuk es a tulaj azt igerte, hogy penteken ad valaszt. Nos penteken hovtak idot kert hetfoig. Aztan vasarnap delutan eppen semmittettunk otthon, amikor csorgott a telefon: a tulaj hivott, hogy mienk a haz, ha meg mindig erdekel minket. Hetfon megyek is megbeszelni a reszleteket es remelhetoleg alairni a papirokat. A hazak kozott ez volt az utolso remenyunk. Az ar rendben, egeszen jo allapotban is volt es kozel is van az irodahoz. Ket saroknyira van. Ha minden jol megy, akkor junius elejen mar koltozhetunk is!

Ez a het is elegge suru volt. A problema, amin hetvegen dolgoztunk kicsit lecsendesedett, bar ez szerintem csak pillanatnyi nyugalom. Viszont kaptunk vissza kicsit nagyobb mennyisegu kiesot, amit le kellett analizalni es erre kaptunk egy kis segitseget. Ez meg nem is lenne kulonleges, de magyar segitseget kaptunk!!! Az egyik kollegam szinten Gyorbol meg tavaly nyar vegen jott ki, ok Michigan-ben laknak, tolunk kb 150 merfoldre. Es o jott segiteni analizalni. Mondanom sem kell, hogy hozta a feleseget is, es termeszetesen nalunk aludtak, nem pedig szallodaban. Napkozben Kornellal meloztunk, a csajok meg addig legalabb tudtak pletyuzni meg vasarolgatni, boltokat jarni. Meg legalabb masfel napig Andinak is volt egy kis segitsege a Karinara vigyazasban. Kornelek kedden este erkeztek es csak csutortokon delben indultak vissza. Tenyleg nagyon orultunk, hogy el tudtak jonni es nalunk tudtak aludni. Ha minden jol megy, akkor ket heet mulva egy hosszu hetvegere jonnek ide megint, akkor viszont mar egy masik magyar parral egyutt (ok szinten Gyorbol kerultek ki, de Detroit melle). Aztan itt en mar izzitom a mexikoi kollegakat, hogy keszuljenek a bulira, ha jon a magyar tarsasag…

A heten elinteztem a biztositast is az Explorerre. Havi 40 dolcsi lesz, viszont muszaj. Biztositas nelkul egy tapodtat sem mehet a dolgozo. J A pentek az egesz heti hajtas utan valamiert nagyon-nagyon nyugisra sikeredett. Szinte semmi hivas nem jott a vevotol, igy mindenki csondes nyugalomba vonult a sajat irodajaban. Faraszto ket het volt mogottunk. En pedig ezt a szusszanasnyi idot kihasznaltam arra, hogy atirassam az Explorert, mert ezt meg mindig nem tettem meg, a szabaly meg ugye szabaly, anelkul se rendszam, se regisztracio. Itt ugyanis a rendszamot veszi meg az ember es azt barmelyik autojara felteheti, mindossze jelentenie kell, hogy most eppen melyik kocsin van rajta. Ez megintcsak valami, ami maskeppen mukodik, mint otthon. Otthon ugye a rendszam az autohoz tartozik. Szoval kaptunk szep uj rendszamtablat is, ami a mienk es csak a mienk.

Szombat megint garazsos vasarlassal telet delelott, delutan pedig telefonalt Daniel, hogy Nancy (Daniel felesege) vett Karinanak ajandekot es jo lenne, ha osszefutnank valamikor, hogy atadhassak. Mivel ok Indianapolis mellett laknak (tolunk kb. 70-80 merfold), mi mar nem akartunk szombat este utnak indulni, ugyhogy javasoltuk a vasarnap delelottot, de Nancy annyira be volt indulva, hogy meg szombat delutan kocsiba ultek es estere ide is ertek hozzank. Karina kapott is 4 vagy 5 kisruhat. Feher meg rozsaszin szinekben. Tenyleg nagyon aranyosak voltak a ruhak is, meg a Danielek, hogy ennyire megkedveltek a kis Karinat. Aztan ha mar igy elvetodtek hozzank, csinalt Andi gyorsan melegszendvicseket, Danielek hoztak egy kis mexikoi kajat, ugyhogy ettunk, a hutoben meg pont volt meg nehany uveg Corona, hat azokat is elpusztitottuk. Kicsit beszelgettunk meg, aztan indultak is haza, mert azert meg csak 1 ora az ut hozzajuk.

Mint most mar minden hetvegen, vasarnap Andi megint kapott egy kis kimenot, ami ez esetben azt jelentette, hogy Karinaval otthon maradtunk, Andi pedig nyakaba vette a varost. Ilyenkor mikor hazaer, mindig mintha kicsereltek volna. Teljesen feltoltodik. Meg is ertem, hogy lefarasztja a kislany egy het alatt. Aztan delutan jott ugye a jo hir, hogy kivehetjuk a hazat, ha meg mindig erdekel minket es hat persze, hogy meg mindig erdekel minket. Igy utolag visszagondolva meg tenyleg jo suru ket het all mogottunk. De sebaj, holnap uj het kezdodik, raadasul a kovetkezo hetvege hosszu lesz, bar ezuttal remelem, hogy csak a pihenesi idot tekintve…

Egy hosszu het

Megint uj het kezdodott es ekkor meg nem is sejtettuk, hogy ezt a hetet meg sokaig emlegetni fogjuk. Hetfon mint egyebkent is mindig, napkozben hazatelefonaltam, hogy minden rendben van-e. Andi mondta, hogy nagyon sir Karina es egesz nap alig eszik. Sokat nagyon nem is kellett mondania, mert hallottam a telefonban, hogy mennyire keservesen sir a kis dragam a hatterben. Gyorsan hivtam is a gyerekorvost, hogy jo lenne ha megnezne. Mivel akinel mult szerdan voltunk szabadnapos volt, az egyik kollegajahoz (egeszen pontosan kolleganojehez) kaptunk idopontot. Oda is mentunk delutan, aki megvizsgalta. Miutan megtapasztalta, hogy mennyire sir a kisgyerek (a szivunk majd megszakadt, annyira uvoltott szegenyke. azt hiszem ha valakit elevenen megnyuznak, az is hasonloan sirhat) es megvizsgalta ugy dontott az a biztos, ha ejszakara bentfogja es elvegeztet nehany vizsgalatot. Ha mar a doki sem merte hazaengedni, akkor elkepzelhetitek mennyire sirt szegenyke. Meg persze egesz nap alig evett, ugyhogy ez is ratett egy lapattal. Mivel a gyerekorvosi rendelo a korhaz egyik szarnyaban van elkulonitve, igy a nover kisereteben atsetaltunk arra az osztalyra, ahol ejszakara benttartottak minket. Ketagyas szobat kaptunk, de mas nem volt a szobaban. A korulmenyekre valo tekintettel pedig ugy dontottunk, hogy mindketten bent maradunk ejszakara. Mar csak azert is, mert tobb vizsgalatot is vegeztek Karinan. Aki latta mar a Veszhelyzet cimu sorozat barmelyik reszet, akkor az nagyjabol mar tudja is, hogy miket. Vervetel, vizelet, roentgen illetve kapott infuziot. Szegenyke az infoziot rogzitendo akkor kotest kapott a kis kezere, mintha be lett volna gipszelve. Olyan kis tehetetlen volt szegenyke ahogyan ott fekudt az agyon. A korhazban egyebkent nagyon kedvesek voltak es ha nem veszem figyelembe miert is voltunk ott, akkor igy utolag visszagondolva az egesz olyan volt, mintha egy szallodaban lettunk volna. Ketagyas szoba sajat mosdoval, agyankent kulon teve, tiszta, rendbe rakott szoba. Peldaul mire atertunk a korhazi reszbe, addigra mar este nyolc is elmult es ekkor mar orak ota se nem ettunk, se nem ittunk, egybol kerdeztek, hogy mit hozzanak: kolat vagy vizet vagy valami mast. Aztan kaptunk szendvicset. Mivel nem voltunk felkeszulve arra, hogy ejszakara is ott kell maradnunk, igy Andinak kellett mellszivo. Azt is hoztak. (erre majd meg kicsit kesobb visszaterek) Elvegeztek az osszes vizsgalatot es kiderult, hogy hala az egnek semmi komoly baj nincsen. Mivel mondtuk, hogy elotte valo nap Karina kakijaban fekete pontokat lattunk, a doki ki akarta zarni, hogy nincs belso verzes. Aztan a verkep is rendben volt es a vizeletvizsgalaton is mindent rendben talaltak. Reggel telefonalt a doktorno, aki este megvizsgalta Karinat, elmondta, hogy minden rendben es a vizsgalati eredmenyeket is, aztan kis ido mulva bejott a dokink (akinel szerdan voltunk), mert hallotta, hogy bent toltottuk az ejszakat es latni akarta, hogy minden rendben van-e. Az egesz szepseghibaja csak annyi volt, hogy utana egesz nap vartunk az ugyeletes orvosra, hogy atnezze a leleteket es megmondja, hogy hazamehetunk-e vagy sem. Vegul delutan fel haromkor engedtek haza minket. Kaptunk egy receptet, amit ki kellett valtanunk a gyogyszertarban, aztan mar mehettunk is haza. A kollegak is sokat segitettek. Meg este jottek a telefonhivasok es uzenetek, hogy mizu, meg hogy ha barmire szuksegunk van, akkor csak szoljunk. Aztan Daniel masnap ebedidoben meg be is jott hozzank, hogy megnezze rendben vagyunk-e. Nagyon jo erzes volt tudni, hogy bar a csaladtagoktol es baratoktol ilyen messzire vagyunk, de egy potcsaladra talaltunk itt amerikaban. Akik veletlenul mind egytol-egyik mexikoiak, de az meg kit erdekel?! Igy kedden termeszetesen nem voltam dolgozni. Furcsa volt, hogy napkozben tevet neztem. Mast ugye nem nagyon tudtunk csinalni. Mivel nem tudtuk mikor jon a doki, nem mertunk menni sehova sem. Szerencsere kedd reggelre Karina mar annyira jol lett, hogy evett is es nagyokat kacagott. Foleg mikor bejott Daniel, hat akkor mar akkorakat kacagott, hogy meg mi is meglepodtunk, nem-e cserelte ki valaki a kisgyereket amig nem figyeltunk egy pillanatra. Delelott meg lazas telefonalasba kezdtem, hogy a biztositasi szamunkat kinyomozzam, ugyanis tudtam ez a “muri” nem lesz olcso. Furcsa, hogy itt ilyenekre is kell gondolnia az embernek, amikor korhazban van. Persze otthon megy a boritekozas es mindig azon gondolkozik az ember, hogy kinek mennyit kell/illik adni, itt ugyan nincsen boritekozas (ami sokkal job erzes), de nagyon furcsa, hogy azon gondolkoztam mennyibe fog kerulne. Mintha tenyleg valami szallodaban lettunk volna. Eppen tegnap jott meg a szamla: 1337 dollar. Igen, egyetlen ejszakaert a korhazban. Es igertem a mellszivoval kapcsolatban, hogy arra meg visszaterek: ugye kerdeztuk a novert, hogy van-e a korhaznak egy mellszivoja, amit az Andi hasznalhatna (Gyorben volt egy szoba mellszovaval, amit a kismamak felvaltva hasznaltak). Aztan kisvartatva visszajott egy vadonatuj szettel. Kerdeztuk, hogy majd kinek adjuk vissza, mire mondta, hogy ez a mienk, megtarthatjuk, ne izguljunk, majd hozzairjak a szamlahoz. Es ekkor esett le a tantusz. Minden, amit eddig nagy kedvesen kinaltak, valoszinuleg, mint egy etteremben, huztak a strigulat. Kave: egy strigula. Kola: ket strigula… Es igy tovabb. Mondanom sem kell, hogy mivel Andi meg este haszaugrott egy valtas ruhaert, el is hozta magaval a sajatunkat, igy erintetlenul vissza is adtuk a vadiuj mellszivot.
Szoval hazamehettunk a korhazbol. Most kerdezhetitek, hogy mi is volt akkor a baja Karinanak. Igazabol senki nem tudta megmondani. Ugy tunt, hogy sok kaki volt a pocakjaban, ami vlaamiert nem tudott kijonni, ez egy kicsit felnyomta a savat szegenykeben, aztan mivel nem tudott kakilni, az anyag belul egyre csak gyult es gyult, aztan ide jutottunk. De a lenyeg, hogy semmi komoly baja nem volt es remelhetoleg ilyen tobbet pedig nem fog szegenykevel elofordulni.
A keddnek ezzel meg nem volt vege. Ne gondoljatok semmi rosszra, a nap hatralevo reszeben kellemesebb elmenyben volt reszunk. Victorekhoz voltunk hivatalosak egy vacsorara. Persze nemcsak mi, hanem a tobbi kollega is. Danielek, Stefanek. Chris es Joe nem tudtak eljonni. Mi is csak azert tudtunk, mert Karina delutanra mar megint a regi volt. Az osszejovetel apropoja az anyak napja volt. Mexokiban ezt fixen majus 10-en unneplik es ez a keedi nap ugye majus tizedik napja volt. Este aztan volt igazi mexikoi kaja, plusz steak, plusz Corona sorok minden mennyisegben!!! Mi elegge faradtak voltunk, ugyhogy nem maradtunk sokaig, de azert igy is nagyon jol ereztuk magunkat.A het tobbi napja lazas munkaval telt. Beutott egy komolyabb problema, amire gyorsan kellet ugrani, Mellette pedig ahogyan ilyenkor lenni szokott (a baj nem jar egyedul) jott nehany kisebb is, szoval nem voltunk munka nelkul. Penteken este kilenc utan mentunk haza es szombaton es vasarnap is az irodaban analizaltunk. Szoval ez a het hetvege nelkul telt el.

Anyak napja es egyebek

Ujabb het kezdodott. Itt mar tobb volt a munka, mar analizalni is kellett, mert befutott egy-ket hiba, amiket gyorsan emg kellett nezni. Szerdara idopontunk volt a kisgyerekkel a gyerekorvoshoz. Sherry (az irodai adminisztrator) ajanlotta. Es mivel nem akartuk, hogy Karina orvos nelkul legyen, hat egy bemutatkozo es egyben kethonapos felulvizsgalatra bejelentkezunk. Raadasul pont erre a napra kaptunk idopontot a kethonapos oltasra is. Az oltast beadhatta volna a gyerekorvos is, de mivel a biztositasi kartyankat meg nem kaptuk meg, igy a vizsgalatot sajat zsebbol kellett fizetnunk es valamiert ugyanaz az oltas, ha a doki adja be kb 150 dollar, mig ha a “Board of Health”-nel adjak be (ez talan az otthoni SZTK-nak felelne meg, de mivel ez meg csak nem is a korhazban van, fogalmam sincs, hogy mi az otthoni megfeloje), akkor 10 dolcsi. Isten hozott Amerikaban! Na de semmi gond, ezen kenyelmetlen felreertesek elkerulesere kell a rendelobe valo megerkezeskor egybol bemutatni a biztositasi kartyat. Ez a rutin felulvizsgalat egyebkent 96 dolcsiba kerult ugy, hogy a zsebbol fizeteskor (igy hivjak, ha nem a biztositod fizeti a szamlat) kaptunk 30% kedvezmenyt. Persze azt tudni, hogy a kisbabaval minden rendben van meger minden penzt, de ha az ember nem figyel, plane ha nincsen biztositasa, akkor konnyen beleszaladhat egy nagyobb kiadasba. A doki egyebkent nagyon kedves volt, mosolygos, mindenfele grafikonokat nyomtatott, amely a kisgyerek fejlodesi gorbejet mutatta (suly, magassag) az ido mulasaval. Mint kiderult magassag tekinteteben a turesmezo kozepen vagyunk, a sulyt tekintve a mi kis husgolyonk a felso hatart surolja. Persze ezt abbol, amilyen jo sulyban van gondoltuk is.
A dokitol ahogyan mar irtam autoztunk is a kethonapos oltasokat megkapni. Erdekesseg, hogy itt egyszerre otfajta oltast adnak be kethonaposan, es ezt megismetlik meg ketszer vagy haromszor kethonaponkent, mig otthon ezeket az oltasokat egyszer kapjak meg a gyerekek es havonta egyet-egyet. Legalabbis Karina egeszsegugyi konyve alapjan. Hogy melyik a job, azt nem tudom, viszont az oltasok fajtajat tekintve nincsen nagy kulonbseg. Talan annyi, hogy itt nem adnak be egyet, amit otthon mar egyhonaposan megkapnak a gyerekek.
A het vegen megerkezett a hitelkartyank!!! Nagyon orultunk neki, ugyanis keszpenztartalekaink kezdtek kimerulni, mar csak azert is, mert nem szamitottunk arra, hogy az orvosnal ennyit kell majd fizetnunk. Raadasul ez azert nagy szo, mert ez azt jelenti, hogy a “credit history”-nk elfogadhato szinten van es ezt meg a coloradoi egy evnek koszonhetjuk. Mint annyi minden mast meg… Igen, a credit history itt egy nagyon fontos dolog, de az ordogi kor itt is elojon. Ahhoz, hogy hitelt kapjal vagy hitelkartyat, ahhoz az kell, hogy jo legyen a credit history-d. Az viszont akkor jo csak, ha a hiteleidet szepen rendben mindig visszafizetted, nem kestel a reszletekkel, stb. Na de hogyan fizessel vissza mindent idoben, ha nincs credit history-d es nem kapsz hitelt, amit visszafizessel. Persze a helyzet nem ennyire eselytelen, csak az idekoltozott kulfoldieknek szep lassan kell felepiteniuk mindazt, amit az amerikaiak. Ez azt jelenti, hogy sok-sok honapig rendesen fizetik a szamlaikat (telefon, viz, gaz, stb.), rendszeresen jon a fizetes kethetente a bankszamlara. Aztan mar egeszen jo esellyel palyazik a szamlavezeto bankjanal egy minimalis hitelkeretu hitelkartyara. Aztan ha azt rendesen visszafizeti, akkor ott novelik a hitelkeretet, esetleg mar tud reszletre venni egy kocsit, aminek szinten szepen fizeti a reszleteit es igy tovabb. Ne izguljatok, miota megkaptuk a hitelkartyat, azota nagyon szorgalmasan epitjuk a mi credit history-nkat. :-)
Egyebkent erdekes, hogy a hitelkartyank mar megerkezett, de a debit kartyank meg nem. Na igen, ez megint egy erdekes dolog, ami otthon egy picit maskeppen van. Itt ha megnyitod a bankszamladat, akkor azt ugy hivjak, hogy checking account. Es ehhez tartozik az un. Debit kartya, ami ugyanugy lehet VISA vagy Mastercard. Otthon aki kap bankkartyat a szamlajahoz, az ezzel egyenerteku. Amit koltesz, azt automatikusan a szamladrol vonjak le. Aztan a bankszamlahoz altalaban tartozik, vagy lehet igenyelni egy un “savings account”-ot, amin a megtakaritott penzedet tarthatod. Ehhez nem fersz hozza bankkartyaval, csak az interneten bejelentkezve vagy a bankba ha bemesz. Az itt tartott osszegre valamilyen kamatot is fizet a bank, ami ugyan nem eri el a lekotott betetek osszeget, de tobb attol, mintha csak all a szamladon a penzed. Aztan ezen kivul ha van hitelkartyad, akkor ahhoz tartozik a “credit line”. Hat igy roviden ennyit az amerikai bankrendszerrol. Ami meg nagyon tetszik itt, hogy az internetes hozzaferes a szamladhoz itt automatikusan jar, a postan kikuldott kartyadat te aktivalod telefonon keresztul. Eleg konnyen lehet intezni az ilyen ugyeket. Vegul is nekik az a lenyeg, hogy rajtuk keresztul koltsed a penzedet.A hetvegen ha jol emlexek, akkor a szokasos garazsos korbejarason kivul semmi emlitesre melto dolog nem tortent. Vasarnap Andit elengedtuk egyedul maszkalni es boltokat jarni, hogy feltoltodjon egy kicsit az egesz heti Karinazas utan. Addig en a kis dragaval elautoztam az egyik parkba, ahol setaltunk egy nagyot. Kicsit furcsa volt az elejen, hogy csak ketten voltunk, de aztan egeszen belejottunk, Karina el is aludt, ugyhogy igazabol csak nyugisan koroztem. Kozben meg egy erdekes kulonbseg: nagy buszken telefonaltam haza, hogy seikerult nem elfelejtenem az Anyak napjat, itt ugyanis ezen a vasarnapon (majus 8.) unnepeltuk. Erre kiderult, hogy otthon mar egy hettel korabban volt anyak napja. Ami igaz is, hiszen otthon az mindig majus elso vasarnapja. Azert delutan egy kosza otlettol vezerelve meghivtuk magunkat Andival anyak napja alkalmabol egy bufe rendszeru etterembe. (befizetsz ebben az esetben 9 dolcsit fejenkent), aztan annyit eszel es iszol, ami beled fer. Kicsit eltevesztettuk a napot, ugyanis nemcsak nekunk jutott eszunkbe ez a remek otlet. Mire az etteremhez ertunk, mar tudtuk mi var rank: kint allt a sor vege az parkoloban. Sebaj, kivartunk a sorunkat es miutan jol teleettuk magunkat amolyan jo magyar modra (annyit ehetsz, amit birsz, ugyhogy egyel, amig csak beled fer). Ha lett volna egy etelhordo nalunk… :-)

Elso munkahetem

Lustasagombol kifolyolag visszaemlekezesbol probalom meg ezt a hetet es a kovetkezo kettot is osszefoglalni az utokor szamara. Hogy rohan az ido! Ma mar majus 22 van. Na mindegy, de errol majd kesobb.
Szoval ez volt az ittartozkodasunk masodik hete, viszont az elso olyan het, amit mar hivatalosan itt dolgoztam. Hetfon reggel nyolcra mar bent is voltam az irodaban, ahogyan kell. Termeszetesen az elozo heten frissen kapott “cegnevazsebnelbelehimzett” ingemben, a frissen arleszallitason vasarolt “amerikaneres” nadragomban. Nagyon jo erzes volt bemenni a sajat irodamba… Ha belegondolok, hogy Gyorben eloszor vagy nyolcvanan osztozkodtunk egy hatalmas termen, aztan valamelyest javult a helyzet, mert utana mar csak hatan voltunk egy nagyobb meretu irodaban, itt viszont mindenkinek sajat irodaja van es ez alol tesztett, nem tetszett, en sem voltam kivetel. Hiaba, megszoktam, hogy pofoz az elet.
Uj laptop, nem uj, de jo allapotu mobiltelefon, egy kitakaritott iroda, segitokesz kollegak. Minden, ami egy jo kis kezdeshez kell. Meg nem is irtam, de jovetelemmel tovabb nemzetkozisedett az iroda: immaron ket amerikai, ket mexikoi, egy nemet es egy Magyar dolgozik itt. Lassan olyanok vagyunk, mint egy szabadnapos nemzetkozi urallomas.
Ahogyan elso munkanaphoz illik el is mentunk egy kozeli helyre kajalni egyet, ami utan ugy tele lett a hasunk, hogy komoly erofeszitesbe kerult egyaltalan ebren maradni. J
A het tovabbi resze lazas treningekkel telt, amire valamilyen kulonleges okbol volt idonk Victorral. Ezen a heten nem rangattak allandoan at a vevohoz mindenfele problemaval.
Aztan megegyeztunk abban is, hogy egyenlore nem mutatnak be engem hivatalosan, elkerulendo, hogy ha mar tudjak, hogy hivatalosan is dolgozok, akkor engem is lerohanjanak kerdesekkel. A hivatalos bemutatast jovo hetfore terveztuk.
A heten meg intezkedtem egy kicsit a szemelyes dolgokkal kapcsolatban: megnyitottam a bankszamlankat, kozben eletre keltettem azt,a mit meg Coloradoban hagytunk hatra, meg neztunk nehany autot. A kollegak nagyon rendesek, probalnak segiteni. A fonokom (Chris) szolt, hogy van egy regi Ford Explorerjuk, amit ha akarunk elad nekunk aron alul, mivel neki amugy is csak a garazsban foglalja a helyet. Victor eppen ezzel a kocsival jart a heten, mivel az o autoja pont szervizben volt, igy termeszetesen ki is probaltam. Nem rossz, de azert volt meg egy-ket masik auto, amit meg akartam nezni, igy ezt az ajalatot eltettem talonba.
Mas kulonleges dologra mar nem emlexek, hogy tortent volna. Hetvegen termeszetesen “garazs-szelen” voltunk szombaton reggel. Ja es egy dologban pontositanom kell magma: a hetvegi ujsagok dragabbak, mint a hetkoznapiak. Hetkoznap egy-egy szam ha boltban vesszuk, akkor 50 cent, a hetvegi pedig a helyi lapbol (Kokomo Tribune – kisebb peldanyszam, kisebb regionak) 1,25 dolcsi, az Indianapolis Star (nagyon brutal a vasarnapi szama, bedurran a bicepszem mire kigyalogolok vele a benzinkutrol a kocsiig) 1,75.Vasarnap kis kirandulast tettunk az allam fovarosaba Indianapolisba. En eddig Indianapolisrol egyetlen dolgot tudtam: itt rendezik minden evben az Indy 500 autoversenyt. Ez egyebkent iden a majus 21-i hetvegen lesz. Az igazat megvallva nem vartunk sokat ettol a kirandulastol. Gondoltuk majd miutan atautozunk a lerobbant kulvaroson, bejutunk a semmi kulonlegessel nem rendelkezo belvarosba, amit megnezunk, aztan ennyi. Na ehelyett az ut, amin bevezettunk a belvarosba a – mint utolag megtudtuk – varos legelokelobb negyeden vezetett keresztul. Jobbra balra akkora hazak, helyenkent kastelyok, amilyeneket tenyleg csak a csilli-villi filmeken lattunk. Nem hazudok ha azt irom, egy ido utan mar szedultem, mert nem gyoztem a fejemet kapkodni balrol-jobbra, meg jobbrol-balra. Beerve a varoskozpontba jott a kovetkezo kellemes meglepetes: van egy hatalmas emlekmu a varos kozepen, korulotte korforgalom, mindenfele nyugis uzletek, stb. Szoval nagyon jol ereztuk magunkat. Az egyetlen kellemetlen dolog az eros szel volt. Viszont ha neha elobukkant a nap a felhok mogul, akkor nagyon jo ido volt. Biztosan vissza jovunk ide majd maskor, amikor meg jobb ido lesz.