csütörtök, november 25, 2010

Halaadas napja...

Nagyon surure sikeredett ez a november. Persze igy utolag visszagondolva ezt mar sikerult tobb mas hetre/honapra is rafognom 2010 folyaman, de ebben a honapban megint sok kulonbozo dolognak sikerult tortennie szinte egyszerre.

Tul azon, hogy a munkahelyen beindult az ev vegi hajra (mindent, de tegnapra) ez mar alapbol megnoveli a gep elott toltott idot (napi 10-12 ora alap), tobb spontan, elore nem tervezett utazas bejott (Chicago-ba mar lassan csukott szemmel elvezetek), ennek koszonhetoen sajnos kevesebb ido jut a csaladra es az egyebkent is kiporciozott csaladi idot mindenfele egyeb tevekenysegekkel sikerult megfuszerezni.

Csaladi vallalkozason torjuk a fejunket, ugyhogy azzal kapcsolatban utanajarni mindenfele dolgoknak, kisebb betegsegi hullam soport vegig a csaladon, aztan ezen felul a helyi magyarsag egy harmada (Akos es Betti) a honapban koltoztek vissza Magyarorszagra veglegesen, ugyhogy egy kisebb bucsuosszejovetel megszervezese, illetve a kovetkezo hetvegen mindkettojuk csomagokkal egyutti eljuttatasa a repuloterre (a valtozatossag kedveert Chicago-ba, hehehe).

Raadasul a honap vegen meg par napra San Diego-ba kell utaznom ceges ugyben (igen, ettol tavolabb mar nem volt semmi, hehehe), ugyhogy igy jol is jott a Halaadas, amikor minden egy picit lelassul.

Ez itt az USA-ban egy rendkivul fontos csaladi esemeny. Megkockaztatom, hogy talan meg a Karacsony-nal is fontosabb, legalabbis csaladi osszejovetel szempontjabol. Bar ezt a kerdest inkabb valaszoljak meg a sokadik generacios amerikaiak. Vagy majd visszaterek erre a kerdesre egy 20-25 ev mulva. :-)))

Szoval Halaadas napjan minden szinte megall egy picit. Es nekunk pontosan erre volt szuksegunk az ev vegi halyra utolso felvonasa elott.

Ezen a napot sutes-fozes, eves-ivas, beszelgetes es focimeccs nezes a program. Mivel eroteljes amerikanizalodasba kezdtunk, igy nalunk sem volt mas a program, bar mi egy kis Darts-ozast is beiktattunk. Kari egeszen ugyesen dobalt, mi pedig rajottunk Gaborral, hogy nem igazan vagyunk ugyesebbek egy ot es fel eves gyerkocnel (Kari). Kari egy picit kozelebbrol dobott, mint mi felnottek, de egyebkent a pontszamokban tartotta velunk a lepest, idonkent meg o vezetett!!! :-)))

Aztan persze volt a sutes-fozes. Nagy kozhely, hogy egy fenykep tobbet er 1000 szonal. Ezert en most csak a megpakolt asztalrol illesztek be ide egy kepek kicsit batortalanul, mert mar most csak ragondolva megint beindult a gyomorsav termelesem.

A szokasoknak megfeleloen a helyi magyarsaggal toltottuk szuk, adoptalt csaladi korben ezt a napot. Mivel mindenki kozeli hozzatartozo nelkul van itt, hat egymasnak lettunk fogadott csaladjai. Persze most, hogy Akos es Betti visszakoltoztek Magyarorszagra, Pedroek pedig nem tudtak jonni, igy Gaborekkal most "magunkra maradtunk" igy edes hetesben.

Kepek errol a remek naprol a Picasa oldalunkon itt.

Es igy a vegen, de egyaltalan nem utolso sorban:
Halas vagyok a gyonyoru csaladomert: hogy van egy ilyen kitarto es eros felesegem, aki kemenyen dolgozik a csalad osszetartasan es segit, tamogat barmiben, amit csinalok illetve a gyonyoru gyermekekert. Halas vagyok a kozeli hozzatartozok kitarto szereteteert meg igy a tavolbol is. Halas vagyok az igaz baratokert, akik meg ennyi ev utan is kitartoan tartjak a kapcsolatot es ugy erzem, mintha nem is lenne koztunk tobb ezer kilometer. Halas vagyok minden onlyan ismerosert, akikkel napi/heti szinten nem tartjuk a kapcsolatot, de azert odafigyelnek rank, erdeklodnek, hogy mi van velunk es ha Magyarorszagra tevednenk szivesen latnanank bennunket. Illetve halas vagyok mindazokert, akikkel osszehozott itt kint minket a sors es akik segitettek es segitenek az itteni letelepedesunkben, elorejutasunkban, almaink megvalositasaban. Amen.

Nincsenek megjegyzések: