Oktober kozepe van es hala az egnek egy ujabb napos es kellemes meleg idovel megaldott hetvegenk volt. Ki is hasznaltuk a szep idot. Szombaton delutan a foci utan, amig Kari a szomszedban volt szulinapi bulin, addig setalni mentunk a Clay Terrace-ra. Semmi kulonleges nem volt, csak setaltunk. Egy kis erdekesseg: eppen a Starbucks elott beszelgettunk, aztan egyszer csak egy fiatalember megallt es magyarul megszolalt. Kiderult, hogy itt lakik a szuleivel a kornyeken mar egy ideje.
Az igazat megmondva eddig sem tortuk ossze magunkat, hogy hu de sok helyi magyart megtalaljunk illetve, hogy barmilyen magyar klubot felfedezzunk. Ugyhogy egyenlore nem tudjuk, mit kezdjunk meg a frissen szerzett uj kapcsolattal, de majd kitalaljuk.
Aztan eljott a vasarnap. Hasonloan gyonyoru ido. Ennek megfeleloen delutan felkerekedtunk es hosszabb kihagyas utan ismetelten ellatogattunk Indy belvarosaba. Jopar hete volt, hogy utoljara itt jartunk. Mindefele kulonlegesebb terv nelkul erkeztunk, csak egy jot akartunk setalni. Altalaban a varas kozeben a monument-nel kezdunk. A csajok lepcson szaladgalnak es mindenre amire csak lehet felmasznak. A mai delutan sem indult maskeppen, de aztan csak sikerult a szokasoktol elterni.
A belvaros kozepen van egy nagy Monument (Soldiers' and Sailors' Monument). Ennek a tetejeben van egy pici kilato. Na itt fent meg sohasem jartunk. Most, hogy nyitva volt, hat ugy dontottunk, hogy felmegyunk es szetnezunk onnan fentrol, hogy mit is latni. Monument-rol van szo, nem az Eiffel toronyrol, raadasul nem is tunt sohasem olyan nagyon-nagyon magasnak igy a kozeli felhokarcolok kozott. Ugyhogy a liftes es a lepcsos feljutas kozul a konnyed fellepcsozes mellett dontottunk.
Elarulom, hogy a szuk lepcsokon felfele kuzdve magunkat negyed uton meg csak sejtettuk, de feluton mar egeszen biztosak voltunk benne, hogy az eredetileg elkepzeltnel komolyabb fizikai megterhelest fog jelenteni a feljutas.
Emmuska mar a masodik lepcsofordulotol kezdve mondogatta, hogy "Back, back" (vissza, vissza), de persze neki volt a legkonnyebb dolga az olemben.
Karit egeszen jol vitte elore a "Mar nincsen sok hatra" egyre gyakoribb ismetelgetese, de aztan par lepcsoforduloval a vege elott azt talalta mondani, hogy ugy gondolja o feladja. Elkepzeltem, hogy az egyre szukulo lopcsokon hogyan fogom Karit is felhuzni Emmaval az olemben, de aztan Kari minden erejet osszeszedte es teljesitette sajat erejebol a maszast. Nagyon buszke voltam ra. Igy este neztem utana az internet, hogy 331 lepcsofokot teljesitettunk!!! 331 lepcsofokot. Mondanom sem kell, hogy kedelyesen nezelodni odafentrol mar nem igazas sikerult. Eppen azzal voltam elfoglalva, hogy a fellepcsozesnek koszonhetoen ujabb testreszeimet fedeztem fel, amikrol ezidaig nem is gondoltam, hogy izzadni kepesek... :-))) 331 lepcsofok!!!
Lefele kolonosebb tanakodas nelkul valasztottuk a liftet. :-)))
De nagyon buszke vagyok Karira, hogy minden erejet osszeszedve, sajat magatol, mindenfele segitseg nelkul maszott fel a Monument tetejere.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése