Emma elso szuletesnapja...

Hogy rohan az ido! Kis Emma mar egy eves! Jol elrohant ez az ev (is). Persze minden ev eleg gyorsan elszalad, de az idei talan minden eddigit felulmult. Majd valamilyen ev vegi osszefoglaloban megprobalom osszegezni, hogy mi minden is tortent velunk, de igy hirtelen visszatekintve eleg sok minden.

Altalaban Kari szuletesnapjain mindig a helyi magyarsag jeles kepviseloivel, mint fogadott csaladdal unepeltunk egyutt kisebb buli kereteben. Emma elso szuletesnapjanal ez most kimaradt.Szuk csaladi korben unnepeltunk. Ha felujitas kozepen vagyunk, ugyhogy most nem csaptunk nagy bulit. Az egyebkent bulira forditando idot, inkabb a hazra forditottuk. Azert persze egy pici torta, szulinapi disz, kalapok igy is kijutott. Raadasul a kollegaek is beugrottak egy par percre, ugyhogy vegul megsem csak a szuk csaladdal unnepeltunk.

Kari nagyon sokat segitett, hogy minden szepen fel legyen diszitve az unneplesre. Kari irta fel Emma nevet a szulinapos tablara is. :-)))

Aztan kesobb a kis unnepelt elfoglalta helyet es jott a torta! Nem tudom, hogy lattam-e valaha barkit is ennel nyugodtabban falatozni szulinapi tortabol. :-)))

Es meg egy klip a kedves erdeklodoknek. :-)

A fenykepeket a Picasa oldalon megtalaljatok az Emma elso szuletesnapja cimu albumban. Jo online unnepelest! :-)

Adas-veteli szerzodes alairasanak napja...

Micsoda pentek! :-)

Eljott vegre a varva-vart nap. Egy hettel ezelott penteken hosszas varakozas utan megkaptuk a pozitiv teszteredmenyeket, amivel az utolso technikai akadaly is elharult az adas-vetel elol.

A het elejet Los Angeles-ben toltottem uzleti uton. Milyen is az elet: az elmult evekben alig kellett utazni, eppen csak egy-egy alkalommal minden evben. Most, hogy a hazvasarlasra keszulunk, gyulnek az uzleti utak egyre surubb listaba. :-) Persze ez azt jelenti, hogy legalabb van aktivitas a munkahelyen. Huhuhu! Majd valahogyan ellavirozunk a kulonbozo utak kozott.

Szoval Los Angeles-bol sikerult penteken hajnal negyre hazaernem, de tul sokat nem tudtam aludni az izgalom miatt, mert delutan 3-ra mentunk az adas-vetel helyere! Igazabol maga a formalis adas-vetel gyorsabban es simabban ment, mint gondoltam. Szinte minden papirt mar korabban lattam, ugyhogy nagy atolvasasra nem volt szukseg. Minden siman ment. Azert igy is eltartott egy fel orat, amig minden papirt alairtam. Tudom hihetetlen, de rendesen elszedultem a vegere: jobbra-balra forgatni a fejemet, mert csak jottek-mentek a papirok az asztalon. Probaljatok ki. Erdekes... :-)))

Sebaj, a vegen azert termeszetesen a "spontan csoportkepet" keszitettunk.

Allo sor jobbrol (hehehe): elado ugynoke, a mi ugynokunk, csaladunk 3/4 resze (Kari eppen suliban volt).

Mondanom sem kell, hogy amilyen izgatottunk voltunk mar, hogy megkapjuk ak ulcsokat, innen rogton a legkozelebbi home depot-ba mentunk es mar rendeltuk is a szonyeget illetve minden egyeb josagot, hogy tudjuk kezdeni a munkakat. Majd toltok fel kepeket a hazrol. Latni fogjatok, hogy volt rajta mit rendbe tenni. Raadasul az elozo tulajdonosok valami allatot tartottak elegge igenytelen korulmenyek kozott, ugyhogy szag is volt rendesen, amit el kellett tuntetni. De ezekrol majd maskor.

A lenyeg, hogy meg van az also igazi, kozosen megszerzett otthonunk es nagyon orulunk neki! Nagyon szep helyen es nagyon jo kornyeken van, ami a legfontosabb. A tobbit pedig majd szep lassan kipofozzuk. Munkara fel! :-)))